A svéd Rottne Industri a világ negyedik legnagyobb forwarder- és harveszter-gyártója. A robusztus, hosszú élettartamra tervezett gépek minőségének legjobb mérőszáma a márkahű tulajdonosok egyedülállóan magas aránya.

A cég jelmondata: „First in forest” – azaz: „Az erdőben az első”. Hogy miért? Íme a válasz:

A Rottne városban működő gyár éves forgalma mintegy 50 millió Euró. A közel 300 alkalmazott által gyártott gépek 50%-a Svédországban, a másik 50% külföldön kerül értékesítésre.

A ROTTNE gépek építésének alapelve: „Hogyan tehetnénk valami jót még jobbá?” Fókuszban a gépkezelő, akinek még a műszak utolsó percében is jól kell éreznie magát a munkahelyén – azaz a gép kabinjában. És legalább ennyire fontos az is, hogy a karbantartások, szervizek is egyszerűek, kényelmesek, gyorsak és olcsók legyenek.

Cégtörténet - 1955-től napjainkig

Az alapító Börje Karlsson már sihederként is segített édesapjának a lóvontatással közelített rönkök mozgatásában. Nem sokkal az után, hogy a lovak helyett egy traktort kezdtek el használni, Börjének támadt egy ötlete: néhány rönkből(!) és egy kezdetleges csörlőből elkészítette az első „forwarder-darut”, ami oly mértékben meggyorsította a rakodást, hogy számos megrendelést kapott ilyen adapterek gyártására.

Ami ez után következett, az már maga a cégtörténelem. Ettől az időtől kezdve a kék szín a minőség, az innováció és a folyamatos fejlődés szinonimájává vált. A fa daruszerkezetet hamarosan felváltotta az acél, a „falubelieknek” való értékesítést az export.

A hatvanas években – kis túlzással – már a maiakhoz hasonló forwardereket gyártott a cég.

Az 1968-as ELMIÁ-n mutatkozott be – az akkor már igen népszerű „Brunette” (=barna hajú) forwarder vetélytársaként – a ROTTNE által ötletesen „Blondin”-nak (=szőke hajú) keresztelt forwardere.

A gépet üzembe állító tulajdonosokat lenyűgözte a forwarder megbízhatósága, rendkívüli munkabírása, s mindemellett mégis alacsony fenntartási költsége, továbbá egyszerű kezelhetősége és kényelmes szervizelhetősége. A svéd erdészeti vállalkozások számára hamarosan egyfajta szakmai státuszszimbólummá vált birtokolni egy Blondin-t. Ez igazi rang volt akkoriban.

1975 - 1985
Az első harveszter fej és a paralel-gémes daru kora

A 1976-ban egy nyaralása során körvonalazódott Börje Karlsson agyában az első „daraboló-automata” gondolata. Az akkor még a jármű rakfelületére szerelt 770-es processzort egy évvel később már piacra is dobták. A mai harveszter-fejek elődjének tekinthető kiegészítővel a ROTTNE már egy teljesen egyedülálló termékpalettát kínált.

1981-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a fejlesztés. Az RG-81-es darut egy RF-81-es döntőfejjel szerelték fel. Ez óriási áttörés volt, hiszen ez volt az első olyan gép a világon, ahol egyetlen ember elég volt ahhoz, hogy az általa vezérelt technikával megragadja a fát, ledöntse azt, majd ráhelyezze a processzorra, ami végül a kívánt méretre darabolja a rönköt. A ROTTNE által kifejlesztett első paralelgémes daru imponáló paraméterei (10 méteren 1,5 tonna emelőképesség) lehetővé tették, hogy a fejlesztés már egy igazi harveszter-fej irányába haladjon tovább.

Még ugyanabban az évben papírra vetették, és a NAF bevonásával gyártani kezdték az (akkor) hagyományos lánchajtás helyett a ROTTNE mérnökei által megálmodott és megtervezett első hidraulikus hajtású hidakat.

„TMK” (aza Tervszerű Megelőző Karbantartás) ROTTNE módra:

A 70-es évek végén vezette be a ROTTNE – ebben a tekintetben szintén elsőként – a részek és alkatrészek úgynevezett megelőző cseréjét. Ennek lényege, hogy a – már akkor is óriási értéket előállító – berendezések állásidejét úgy lehet minimálisra csökkenteni, hogy a várhatóan csereérett darabokat ütemezetten, az időszakos szervizek keretében cserélik le. A lassan 50 éves ROTTNE Xparts rendszer sikere azóta is töretlen.

A ROTTNE ezen felül elsőként kínálta fel a meghibásodott alkatrészek javítását, és a javítás idejére cseredarab biztosítását. Ezzel a lehetőséggel nem csupán jelentős megtakarítás érhető el a felhasználói oldalon, de környezetvédelmi szempontból sem mellékes, hogy a még valóban javítható fődarabok nem kerülnek automatikusan a szemétbe.

1985 - 1995
Az új „ROTTNE Rapid” érkezése komoly piaci visszhangot váltott ki.

Az 1985-ös Elmia Wood-on azzal keltett igen nagy feltűnést a ROTTNE, hogy egyszerűen nem vett részt rajta. Csak néhány hónappal később vált világossá, hogy a távolmaradással az új modelljük iránti minél nagyobb érdeklődést szerették volna kiváltani. Sikerült! A még traktor alapokra épült ikonikus „Blondin” helyét ekkor vette át ugyanis a Rapid (rapid = gyors). Ez volt az első, már a mai értelemben vett modern forwarder-elemekből épített gép. Mind a svéd, mind a nemzetközi sajtóban óriási visszhangot keltett a termék megjelenése, amelynek egyik legnagyobb újítása a világon elsőként alkalmazott kormányozható bogie-s pótkocsi volt, ami képes lekövetni a vontató nyomvonalát, így ezeknél a gépeknél sokkal keskenyebb (forduló) folyosóra van szükség.

Lényegében ugyanez a megoldás található meg a mai napig a méltán népszerű F13-as ROTTNE forwardereken.

1991-ben mutatkozott be a mai H8 elődje, a ROTTNE 2000-es. Ennek a modellnek a megjelenése is nagyban hozzájárult, hogy a gyártási kapacitást jelentős mértékben növelni kellett.

1995 - 2005
„H”, mint Harvester. Az új sorozat, ami megváltoztatta a gépkezelők és a tulajdonosok életét.

A 90-es évek második felében egy teljesen új harvester-sorozat gyártása kezdődött meg. A ROTTNE H20 harveszter megalkotása a Rottne Industri – és ezzel együtt vélhetőleg a gépesített fakitermelés – történetének legnagyobb műszaki-technikai lépése volt.

Az új H sorozat fejlesztése során a ROTTNE ismét rendkívül magasra állította magának a mércét: nem kevesebbet tűzött ki maga elé, mint hogy „ez lesz a legjobb harveszter a piacon”. A két pillér: a kezelői komfort és a hatékonyság.

A legjobb kabin megalkotásának fókuszában természetesen a gépkezelő állt. Egyszerű, könnyen átlátható kezelőszervek segítségével, pillanatok alatt a folyton változó körülményekhez igazítani a gép működését. Optimális tartalékokkal, hosszú élettartamra tervezett, kis fogyasztású, hatékony motorok és hajtáslánc. Az eredmény: magas termelékenység, azaz sok profit! Persze még a legjobb gépeknél is szükség van időszakos karbantartásra. Azonban nem mindegy, ez mennyi idő alatt és mennyi pénzért végezhető el. A megugró eladási adatok rövid időn belül visszaigazolták a H20 kiválóságát. A sikeren felbuzdulva a H20 oldalvizein hamarosan megérkezett a H8 és a H14 harveszter is.

Az új H- (azaz Harvester-) sorozat bevezetésével párhuzamosan az F-sorozat (Forwarderek) fejlesztése is gőzerővel zajlott. Az ezredfordulóra rendkívül versenyképes és minden idők legszínesebb termékpalettájával rendelkezett a ROTTNE.

2005 - 2012
Az új fülke-csillapító rendszer forradalmasítja a kezelői komfortot

A nemzetközi terjeszkedés tovább folytatódott, a ROTTNE forwarderek és harveszterek már a világ minden részére eljutottak. Megérkezett a harveszterek legújabb – és máig legnépszerűbb – családtagja: a H11.

Nincs megállás a kezelői környezet fejlesztésében: 2007-ben a ROTTNE „Comfort Line” néven elsőként mutat be lengés-csillapító rendszerrel ellátott fülkéjét. Az eredetileg a Forwarderekre fejlesztett rendszert később már a harvesztereknél is alkalmazzák. A fülke rezgései és ütései jelentősen csökkentek, a kabin zajszintje messze elmarad egy átlagos személyautóban érzékelhető zajszinttől, a daruval végzett munka és a terepen történő haladás jóval gördülékenyebbé, még inkább pilóta-baráttá vált.

2012-től napjainkig
B-, C- majd D-generáció.

A piaci igények változását követve további forwarder-modellek jelentek meg. A gyérítések új kompakt specialistája az alig 2,5 méternél is keskenyebb, 10 tonnás F10D lett.

Az új F20-as „nagytestvér” pedig a véghasználatok utolérhetetlen óriásaként lépett színre.

Erős, erősebb, ROTTNE H21D

A H20-as ROTTNE harveszter 2001-es sikeres bevezetése óta folyamatosan fejlődött, de 13 évvel később már nyugdíjba vonult. Helyét a világ máig legnagyobb gumikerekes harvesztere vette át: a ROTTNE H21. A véghasználatok királyával, annak 300 lóerős motorjával, 27 tonnás tömegével és 33 tonnaméteres darujával nincs, aki felvehetné a versenyt.

A forwarder- és harveszter-gyártás élvonalába tartozni azonban csak folyamatos fejlesztésekkel lehet. A ROTTNE-nél a legyártott gépek több millió üzemórányi tapasztalatait beépítve számos alkotóelem fejlesztése folyik napjainkban is. A kényelmes még kényelmesebb, a takarékos még takarékosabb, a hatékony még hatékonyabb, egy szóval a jó még jobb lesz.

Környezetvédelem

Mindannyiunk közös felelőssége és érdeke természeti értékeink megőrzése. Ez a törekvés hatja át a ROTTNE üzemek mindennapjait is. Az csupán a jéghegy csúcsa, hogy 2019-től már csak a legmodernebb Tier-V besorolású motorok kerülnek beépítésre.

Immár minden gép HVO-val, azaz hidrogénezett növényi olajjal is üzemeltethető. A HVO egyfajta biodízel, amely kémiailag azonos vagy nagyon hasonló a fosszilis dízelüzemanyaghoz. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis dízel teljes mértékben pótolható. A ROTTNE készen áll!

Igény esetén a gépeket biológiailag lebomló olajokkal töltik fel. A tömlők cseppmentes cseréje vákuumszivattyúval biztosítható. A 8-kerekes forwarderek különösen alacsony talajnyomást gyakorolnak a kényes erdei talajra.

Különféle festékrendszerek átfogó tesztelése után a gépek a legkevesebb oldószert igénylő Polane fényezést kapnak.

2017-óta minden gép élő kapcsolatban marad a gyárral. A Rottne Connect segítségével éjjel-nappal hozzáférhetők a géppel kapcsolatos adatok. Szükség esetén a gyár specialistái ennek segítségével lépnek kapcsolatba a géppel és nyújtanak támogatást a hibakeresésben, javításában.

Ma, holnap és az után…

Hogy hová vezet ez az izgalmas út – még nem lehet tudni pontosan. Minden nap egy új lehetőség a fejlődésre. A ROTTNE vállalt felelőssége nem csupán a gépek legyártásáig terjed, hanem folytatódik a nyomon követés, a szerviz, az alkatrészellátás, de még a szerelői és a vezetői tréningek terén is.

A gyár mindent elkövet azért, hogy egy ROTTNE egyet jelentsen a műszaki és anyagi biztonsággal. Munka közben a gépben ülve, vagy a tulajdonosi székből nézve a termelési adatok elemzése során.

Ez volt Börje Karlsson megközelítése is, amikor megépítette az első darut a családi gazdaság műhelyében.

És ebben a szellemben folytatja a svéd gyár. Minden áldott nap.